Sziasztok! Íme az én történetem:

..::I. Rész::..

Sokszor "szeretek bele" sztárokba. Ott volt például Lee Ryan, Duncan James... Mindig arról álmodtam, hogy találkozom velük, meg ilyenek, de mégis messze vannak tőlem, meg nagy a korkülönbség. Hiú ábránd volt minden, míg egy nap meg nem ismertem a Tokio Hotelt. Első látásra beleszerettem Billbe, és mindenáron találkozni akartam vele. Németország nincs olyan messze és a korkülönbség sem túl nagy, és egész jól beszélem a nyel vüket is. Az, hogy találkozzak vele, szintén csak álom maradt, mígnem...

Rettentő boldog vagyok, ha valamilyen jó hírt kapok, és lám! Kaptam is, de nem az a "közönséges" jóhír volt. A legmélyebb álmom talán valóra is válhat. Nyáron ugyanis egy hétre elutazom barátnőmmel Németbe. Ez mind szép -eddig- de a legjava még csak most jött: nem akárhova, MAGDEBURGBA megyünk!!! És mivel a TH itt él, mindjárt a felhők közt éreztem magam. Irtó ideges voltam, vajon.. összefutok-e álmaim lovagjával?!

Mónika(bnőm) egyik rokonához visz ki minket Tóni bá. Anya nem nagyon akart elengedni idegennel, de végül beleegyezet, mert 1 héten keresztül a szobámban sírtam, hogy hadd menjek el. Sok cuccot vittünk. Én a gitárom is elraktam. Anya adott pénzt és indulás előtt Tóni bá lelkére kötötte, hogy ha valami van, egyszerre szóljon neki. Az út hosszúnak tűnt, de jól éreztük magunkat.Éjjel megérkeztünk Annához(rokon). Tóni bá kitett minket és elment. Nagyon fáradtak voltunk, ezért gyorsan lezuhiztunk, és ki is dőltünk

..::II. Rész::..

Másnap dél körül keltünk. Nagyon meleg volt, ezért én a kedvenc ruhám vettem föl(minden teljesen fehér; pörgős miniszoknya; nyakbaakasztható top; térdig érő tornacipő; neccharisnya/kesztyű; gyűrűk; nyakörv; karkötők; kistáska; hosszú fülbevaló és a kedvenc napszemcsim).

Kaja után úgy döntöttünk, megnézzük a környéket. Elmentünk fodrászhoz. Móni tépetett, én meg az egészet szőkére festettem, és természetes, hogy a fazonja Bill volt;Đ Annával és Mónival bementünk egy piercingszalonba, de csak én rakattam ékszert a szemöldökömbe. Mindezek után sétálni indultunk Mónikával a parkba. Anna hazament. Megettünk egy fagyit, és mivel a park nagy volt, még sétáltunk.

-Már csak az lenne cool, ha összefutnánk Billel és Tommal-mondom.

-Aha, jah...

 Móni unta, ezért ő is hazament. Miközben sétáltam, észrevettem, hogy 2 srác követ. Nem különösebben zavart... először...

-Te új vagy itt?-jönnek oda.

-Én igazából magyar vagyok-mondom zavartan.

-Akkor nyaralsz, nem?-kérdi az egyik.

-Aha.

-Nagyon szép vagy-szól a másik, és közelednek.

-Tényleg?-mondom már nagyon félve.

-Mi az cica? Félsz?- így az első, és megfogja a s***gem.

-Hagyjál!-szólok már sírva.

-Na... Gyere...-szólnak, és megfogja az egyik a karom.

-Eressz el!!-sírom-Segítség! SEGÍÍTSÉG!!-hirtelen kirántom a kezem és elkezdek rohanni.Csak futottam, könnyes szemekkel, nem figyelve, hogy ki jön velem szemben. Hátranéztem, hogy jönnek-e még, és mikor visszafordultam, nekimentem egy magas srácnak.

-te sírsz?-kérdi.

-segíts kérlek! Ezek...-és a sírástól elcsuklott a hangom. A srác megölelt, és nemtudom miért, de én is őt.

-Lukas! Daniel!-kiált az engem üldöző srácoknak-Ha egyszer is hozzáértek ehhez a lányhoz, a földön fogtok feküdni!

-o-ó! Tom! A francba, húzzunk innen!-és elmentek-

-Tom?-nézek fel a fiúra könnyes szemekkel.

-Tom. Tom Kaulitz. Új vagy itt?

-ez.. Ezt nem hiszem el!! Tom Kaulitz mentette meg az életem!

-csak nem hagyom hogy egy ilyen gyönyörű lányt mint te, bántsanak?!

-és.. És meg is öleltél!

-igen.. naés?

-kérhetek képet, autogramot?

-persze!-mosolyog.

-még mindig nem hiszem el!-csodálkozom.

-akkor talán..-Tom ismét megölelt. És nem csak hogy megölelt, meg is csókolt.

-ezt miért kaptam?- lepődök meg.

-mert jó csaj vagy.- Számot cseréltünk és Tom leült egy padra.

-te miért nem ülsz le?-kérbi.

-fehér szoknyába?! Koszos lesz!

-ülj az ölembe-vag a szavamba Tom.

-de..

-semmi de! Ennyi jár amiért megmentettelek!-nevet.

Sokat beszélgettünk, és mégtöbbet poénkodtunk.

-miért vagy egyedül:-kérdem.

-nem vagyok. Ott jön Bill.

-hát ti?-kérdi Bill.

-szija Bill! Kérhetek képet, autogramot?-futok hozzá.

-állj.. Először is egy puszit-mosolyog.

Beszélgettünk stb.

-miért is ülsz Tom ölében?-kérdi

-hát az úgy volt, hogy...-és elmeséltünk mindent.

-de nem jártok. Ugye?-kérdi zavartan.

-áááh... nem.. nem.-mondom.

-huhh.-sóhajt Bill.

-mi az?-kérdem

-semmi. Hosszú... és rövid..-mondja Tom-nah elugrok piáért. Cica kiszállnál az ölemből?

-persze.

-na pá.-mondja

-ne siess vissza-mosolyog Bill-nem ülsz le?

-nem-mosolygok.

-ahhj persze. Akkor inkább sétáljunk.

-ok.

-mond. Van barátod?

-nincs. Neked csajod?

-nincs. Igaz hogy kb. 2 perce ismerjük egymást, de..-pirol el Bill-lennél a barátnőm?

-Bill.. nézd. Én..

-tudom. Tom tetszik. Igaz?

-nem az..

-vigyázz vele, nagyon nőcsábász.

-Bill.. én..

-aa.. Azt hiszem, megyek is.

-várnál egy percet?!-fogom meg a kezét.

-igen?

-nagyon, nagyon, nagyon, nagyon tetszel nekem. Belédszerettem. Illetve csak a külsődbe, mert nem ismerlek. Már régóta "szeretlek".

-komolyan?

-igen.

-akkormeg?

-nézd.. Nem szeretnék ebbe a kapcsolatba belebonyolódni. Nem is ismerjük egymást, meghát.. csak egy hetet leszek itt, meg túl messze élünk egymástól, és idősebb is vagy, és..

-ccssss.. kérlek. Adj időt, hogy megismerkedhessünk. Igazad van, de ha két ember szeretni egymást semmi nem állhat közéjük.

-Bill, én...-és miközben fogja a kezem, elkezdek sírni.

-csak időt kérek.-és megpuszil.

-de csak egy hetet vagyok itt.

-maradj tovább.

-nem lehet.

-értem..

-Bill. Kapsz 2 napot, hogy megismerj, és hogy megismerjelek.

-köszönöm! Te egy angyal vagy! de.. akkor sokat kell együtt lennünk.

-aha

-gyere el hozzánk

-akkor ezt Annával beszéld meg, nála vagyunk.

-vagytok?

-barátnőm és én.

-jó. Na siessünk minél előbb együtt lehedssünk.

-várj.. és Tom?

-nézz csak oda!-mutat Tomra aki épp egy csajjal smárol-mondtam hogy nőcsábász!

-a kis piszok.

Elindultunk Annához. Mikor odaértünk Móni nyitott ajtót.

-Luca hol voltál már annyira iz.. gul..-lepődik meg.

-heló. Valami baj van? Jah! Bill, ő itt Móni, Móni, te meg ismered.

-hey!-mosolyog Bill.

-kérhetek képet, autogramot?

-persze

-Móni hol van Anna?

-nappali.

-kössz. Bill gyere!

-ok jövök-mosolyog

-szia Anna baszélhetnénk?-mondom

-Bill! ezt a meglepetést!

-ti ismeritek egymást?-lepődök meg

-anyu és Anny nagyon jó barátnők

-na jó..-és elmondtam a szitut

-csak azért engedlek el, mert megbízom Billben. nagyon aranyos, és vigyázni fog rád. ugye Bill?!

-persze!

-na akkor csomagolok. Bill várj meg.

-okok

Móninak is elmondtam, és nem ellenkezett, hogy itthagyom.

-kész vagyok mehetünk.

-köszi mindent Anna-szól Bill

-igen! köszi!-és elmentünk.

-nincs messze a hotel-mondja Bill

-hotel?

-ott nincs annyi rajongó kiscsaj.

-de?

-a szoba miatt nem kell izgulni. kivettem neked egyet a mi szobánk mellett.

-ok

-itt is vagyunk. pakolj ki a szobádba. (már délután 5 óra volt) 5 perc múlva érted megyek és megyünk a mekibe.

-okok

Kipakoltam a cuccaim. 5 perc múlva csönget Bill és mentünk a mekibe. A meki előtt Bill megállt.

-ülj le ahhoz az asztalhoz. mindjárt jövök. mit kérsz?

-chef sali közepes kóla és a salihoz 1000sziget öntet

-ok

Ahogy beértünk egyszerre 10 csaj(ha nem több) támadta le Billt. leültem oda ahova Bill mondta és pár perc múlva hozta is a kaját. ugyanazt ettük. az asztal az ablaknál volt. nem vettük észre, de egy csomó TH/Bill fan ott állt az ablaknál. ki sírt, ki pedig dühöngött. csak akkor vettük észre a tömeget, mikor villanások látszódtak.

-újságírók-mondja Bill.

befejeztük a kaját és kimentünk.egyszerre letámadtak az újságírók de Bill csak ennyit mondott:

-bocs sietünk.

és elmentünk. kértem Billt, hogy menjünk el sétálni. ő megfogta a kezem és elindultunk. nem is vettük észre hogy egymás kezét fogjuk és azt sem hogy lesifotósok láttak így minket. fél 7-kor értünk vissza a hotelba.

-most zuhanyozz le, és negyed 8-kor értedmegyek. elmegyünk valahová.

-okok

lezuhiztam, felvettem a ruhám(fekete pörgős egybeszoknya nyakbaakasztható; fehér feszes ing; fehét surranó; nyaklánc; karkötő; fülbevaló;stb) a hajam egy copfba kötöttem oldalt, és kihúztam a szemem. parfüm, szájfény... negyed 8-kor kopognak

-nyitom!-még egyszer belenéztem a tükörbe.

Bill várt az ajtóba. Fekete farmer, fehét ing, és egy bőrdzseki a kezében pedig egy szál vörös rózsa. Gyorsan vízbe tettem a virágot. Bill áttkarolt és elindultunk. nemtudom hova mentünk, de mikor odaértünk, könnybe lábadt a szemem. az Elba partjáról néztük a naplementét.

-ez gyönyörű.-mondom

-ugye?!-súgja Bill

-Bill.. azt hiszem, nem kell a két nap..

-ezt most vegyem igennek?

-igen

-köszönöm!-és Bill karjaiba ugrok, ő megpörget majd megcsókol.

lassan elindultunk vissza a hotelba. Bill és Tom egy szobába voltak, melynek ajtaján egy cetli lógott ezzel a felirattal:

   "Öcsi ma nem itt alszol!     Tom"

-na ez remek..-mérgelődik Bill

-gyere be hozzám

-de..

-nincs de

-ok

-a fene! nincs itt a pólóm!

-aludj alsógatyába.

-de..

-csitt!

- :(

Bementem a fürdőbe áttöltözni pizsibe. Bill leült az ágyamra és megakadt a szeme a fotóalbumomon, amibe kicsi koromtól egész idáig vannak képek mindenről. elkezdte nézegetni. kijövök..

-látom a fotoalbumomat nézed.

-igen.. baj?

-nem csak.. van benn pár kép az..

-exeidről.

-igen.

-nem is tudtam hogy apukád meghalt

-nem kérdezted.

leültem Bill mellé és együtt néztük tovább az albumot.

-tudsz gitározni?-kérdi

-aha. itt is van a gitárom

-mutass valamit lécci

-neee. szörnyű vagyok

-akkor kimegyek a..

-ok! csak ne menj el.

-:Đ

-ezt a dalt én írtam..

-na egyre jobb

elkezdtem jáccani a gitáron, és énekeltem. mivel a szám egy srácról szólt aki elhagyott, könnyes szemmel énekeltem végig. Billnek nagyon tetszett. mikor vége lett, Bill bement a fürdőbe áttöltözni. én letettem a gitárt és lefeküdtem az ágyra. bámultam a plafont. mikor kijött Bill, nagyon megnéztem, hisz alsógatyába nem mindennap látni egy "sztárt".

-nagyon sovány vagy-mondom

-aha.. na jóéjt.

-ugye nem a fotelban akarsz aludni?!

-mér hol máshol?

-az ágyamban..

-huhh, hát asszem ez nem túl jó ötlet, mert nagyon kívánlak és hát szerintem te is engem és hát.. érted?!

-gyere!

-te mondtad

Bill lefeküdt mellém és ő is bámulta a plafont. kis idő múlva ránézek, ő rám. fölémhajolt és elkezdtünk smárolni...

-Bill.. én nem akarom.. még nem.

-értem.

tovább csókolóztunk, míg végül Bill áttölelt, és elaludtunk.

..::III. Rész::..

Reggel előbb keltem mint Bill. olyan közel bújtam hozzá amennyire csak tudtam. nagyon édes volt, ahogyan a fülembe szuszogott :p nemsokára ő is fölkelt.

-jó reggelt kicsim-mosolyog Bill

-neked is. na ugye hogy nem volt szörnyű egy szál alsógatyában mellettem aludnod?!

-őő.. nem :Đ

-akkor most megcsikizlek

-nemár!! XĐ

-te seeeee XĐ

együtt nevettünk egymáson.

-nah asszem áttmenek a szomszédba.

-aha. én meg ittmaradok.. egyedül

-ne aggódj nem örökre megyek-mosolyog

-cuccolj átt a szobámba

-okok.

Bill felvette a ruháit és áttment a szomszédba. én felöltöztem (kék top; mini farmergatya; öv, stb.) Gondoltam áttmegyek segíteni Billnek, de megálltam az ajtójuk előtt..

-még egyszer nem fogadok veled!-dühöng Bill

-de úgysem tudod lefektetni-mordul Tom

-te ne szólj bele! lehet hogy fogadásból kezdtem el járni Lucával, de már nem ez mioatt vagyok vele! azt hiszem szeretem..

-akkoris előbb dönteném le én, mint te!

-maradj már jó?! te minden csajt meg akarsz b***szni?

-akkor is nekem van igazam! XP

-na jó. én megyek..

mikor Bill nyitja az ajtót, nagyon ledöbben. ott állok előtte, könnyel csordultig teli szemekkel, és csak nézem.

-óó Istenem..- mondja Bill letörten, megdöbbenten.

hát.. én.. én tudtam hogy hülyeség belemenni ebbe.-és lassan hátrállva megfordulok, és lemegyek a lépcsőn

-kicsim várj!

-nem vagyok többé a kicsid!

-de én..

Elkezdek rohanni, ki az utcára, bill pedig utánnam.a hotel előtt rajongók, újságírók tömege, nem beszélve a TV-ről. jönnék le a lépcsőn, de Bill megfogja a kezem

-Eressz!!-sírom

-sajnálom! de már tudom hogy hülye voltam!!

-hogy is bízhattam benned!

-mert szeretsz!

-majd kiheverem azt a szerelmet, amit irántad érzek!-és egyre megyek közelebb az úthoz, hogy menjek Móniékhoz.

-Én... én nem akarom, hogy kiheverd!! azt akarom, hogy szeress!-és könnyes lesz Bill szeme

-már nem tudok neked hinni Bill! (itt már az úton megyek)

-A francba Luca!! (sír) SZERETLEK!!! (megállok az úton)

-ez nem lehet..

-VIGYÁZZ!!!-rohan felém Bill, de már késő.. az út szélén kötöttem ki. az autós rendes volt mert fékezett, úgyhogy nem lett túl komoly bajom.

-ez nem történhet meg! (sír) NEM!- ölel át Bill-Luca! Édesem..

-Bill?! Te vagy?-suttogom

-Istenem! Jól vagy?

-jobban lezsek, ha bocsánatot kérsz, amiért ezt tetted velem, és utánna megcsókolsz.

-sajnálom! hülye voltam. már nem érdekel mibe fogadtam Tommal. Szeretlek! más nem kell. meg tudsz bocsájtani?

-igen-és Bill megcsókol...

A rajongók és a többi ember csak állt némán, mozdulatlan...

          ...:::VÉGE:::...

Remélem tetszett! Lucecita(14) voltam. E-mail címem: bill_und_lucy@hotmail.com

Pusszi: Lucecita ;Đ

             Rendben!!

              (szerki)